A húsvéti ünnepek táplálkozási szokásai régi időkre vezetnek vissza, amelyek legjellegzetesebb alkotói még a ma is megtalálhatóak. Ilyen jellegzetes ételek, élelmiszerek pl. a bárány, sonka, tojás, torma, amelyek szinte minden locsolókat váró házban megtalálhatóak az ünnepi asztalon.

A bárány az ünnep ún. áldozati étele. Ha húsvét előtt elmegyünk a henteshez megvenni a bárányhúst, érdemes minél fiatalabb állat húsát választani, ugyanis ennek íze finomabb. Az idősebb állat húsa sötétebb és intenzívebb ízű. A bárányhús frissen készítve a legízletesebb. A régi magyar konyha gyakran használta ezt a húsfélét, ma már sok családban szinte csak húsvétkor található meg az asztalon. Természetesen nem számít szentségtörésnek, ha a húsvéti ünnepek alatt nemcsak bárány, hanem pl. szárnyas hús, vagy hal is szerepel a menüben. A bárányhús energia- és tápanyagértékei a sovány sertéshúséhoz hasonlóak.

A sonka szinte nélkülözhetetlen szereplője a húsvétnak. Fogyasztják hidegen, tormával, szendvicsként, de lehet belőle villásreggelit, vagy meleg főételt is készíteni különféle tekercsek, illetve sültek formájában. Mivel a füstölt sonka elég sós, ezért meleg ételként történő elkészítése során plusz só hozzáadása már nem szükséges. Energia- és zsírtartalma viszonylag magas, mivel 100 g füstöltsonka kb. 370 kcal energiát, 33 g zsírt, 17 g fehérjét és 108 g koleszterint tartalmaz.
Magyarországon a hagyomány szerint kaláccsal, retekkel fogyasztják, a régi magyar konyhában pedig almával vagy körtével is kedvelt volt. A déli, mediterrán országokban hagymával, paradicsompürével, ketchuppal, fűszerolajokkal, illetve déli gyümölcsökkel, aszalt, porcukros datolyával, az északi országokban pedig hagymás burgonyasalátával is fogyasztják. A lengyeleknél jellemző, hogy a sonkához hideg babsalátát esznek, az olaszok pedig a pármai sonkát sárgadinnyével fogyasztják.

A tojás a húsvéti ünnep talán legjellegzetesebb jelképe. A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy amikor megünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét, azaz a húsvétot, a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak.
A tojás a húsvéti menü elmaradhatatlan alkotója, sokféle módon lehet felhasználni. A hidegtálakon szerepelve díszítéshez, illetve reggelik alkotójaként szinte minden ünnepi asztalon megtalálható. 1 db tyúktojás energiatartalma 68 kcal, fehérje tartalma 5,4 g, zsírtartalma 4,8 g, szénhidráttartalma pedig elhanyagolható. Koleszterintartalma magas, 1 db tojássárga 180 mg-t tartalmaz (naponta maximum 300 mg koleszterin bevitel az ajánlott!). A tojás gazdag forrása a folsavnak, B-, A-, D-vitaminoknak, a cinknek és a vasnak, fehérjéi pedig magas biológiai értékűek.

A hagyományos húsvéti ételek mellett az ünnepi asztalon ma már megtalálhatók a különféle majonézes saláták, amelyeknek magas a zsír és energiatartalmuk. Ezek mellett jó, ha a hidegtálakon friss zöldségfélék, vegyes zöldségsaláták (majonézes öntet nélkül) is szerepelnek.

A húsvéti menü sokszor hidegtálakból áll, amihez általában kenyér, pékáru tartozik. Ezek közül a termékek közül érdemes a teljes őrlésű lisztből készült, különféle magvas, korpás kenyeret, illetve kiflit, zsemlét választani.

Az ünnepi terítéken friss gyümölcsök is szerepeljenek. Ezeket tehetjük vegyesen gyümölcstálba, valamint a hidegtálakat is díszíthetjük vele, és ez esetben természetesen a dísz ehető. Igaz, hogy a húsvétnak főként a sonka és a tojás a jelképes étele, de az asztalon a gyümölcstálnak fontos szerepe van, hogy a nassolások egy részét gyümölcsfogyasztással ki lehessen váltani.

Mint minden ünnepkor, így a húsvét napján is szerepet kapnak az édességek, desszertek. A csokinyuszi, csokitojás elmaradhatatlan része az ünnepnek, főként a gyerekek körében. Az édesség fogyasztást érdemes az ünnepek alatt is a mértékletes határokon belül tartani. Az semmiképp sem jó, ha a gyerekek egész nap csak a locsolkodások alkalmával szerzett édességet fogyasztják, és így nem esznek semmi mást. Azonban ebéd után nyugodtan megehetnek 1 kisebb csokitojást. A nagyobb méretű nyuszi, tojás esetében ajánlatos azt nem egyszerre elfogyasztani.
A sütemények közül érdemes gyümölcs-, illetve puding alapú finomságokat készíteni, mert ezeknek alacsonyabb az energiatartalmuk, mint a vajkrémes, illetve zsíros tésztás desszerteknek. Célszerű a sütiket is kis szeletekre vágni, és így tálalni, mert a húsvéti ünnepek alatt többször is veszünk belőle, illetve a locsolkodók több helyen is fogyasztanak desszertet. Az édesítőszerrel készített süteményeket a fogyókúrázók valamint a cukorbetegek is fogyaszthatják.

A húsvéti ünnepek alkalmával a kifejezetten ünnepi ételek fogyasztása mellett is betarthatóak a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai.


Forrás:TÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY